Hazai pályán fogadtuk a Fegyvernek csapatát a 2. bajnoki mérkőzésünkön. Kisújszállás – Fegyvernek 2:2 (1:0)

A múlt heti 10 emberrel elszenvedett hazai vereség után szinte kötelezően győzni szerettünk volna ezen a találkozón, hiszen már az elején nem akartunk lemaradni a versenyfutásban.

A csapatból többen is hiányoztak különböző okok miatt, így kissé felforgatott kezdőt kellett kiküldeni a gyepre.

Jakab K – Farkas K., Váradi I,. Farkas Z., Nánási S. – Balla D., Kálai B., Vékony A. – Penti R., Kelemen L., Oros P.

Cserék: Dobos R., Kormos B., Pádár N., Csorja D.

Jól kezdtünk, hiszen rögtön próbáltuk magunkhoz ragadni a kezdeményezést. Ez a 11. percben góllá érhetett volna, ha Oros P. egy ragyogó csel után nem a hálótartóra vágja a ziccert, hanem a kapuba. Kisebb-nagyobb helyzetek adódtak ezután, kb. a 35. percig jól is játszottunk. A 25. percben Kálai B. állt a kb. 23 m-es szabadrúgáshoz, és elemi erővel bombázta a kapuba a labdát, 1:0. Az utolsó 10 percre a vendégek átvették az irányítást, ami némi mezőnyfölényt hozott nekik.

A második félidő hasonlóan folytatódott, ahogy az első befejeződött. A fegyverneki csapat próbált nyomást gyakorolni, amelyben bizony volt ígéretes helyzet is, a hazaiak pedig főleg kontrákból operáltak. Itt is, ott is adódott nagy helyzet. A játékvezető néha indokolatlanul nyúlt a sárga lapjához, néhol pedig egyértelmű szabálytalanságokra nem vette elő azt. Az utolsó 25 percben bajnokságra való szabadrúgást fújt be a hazai védő harmadban, várható volt, hogy egyszer eltalálják a kaput belőle. Kapusunk ragyogóan állta a sarat, egészen a 78. percig, amikor is a fegyverneki támadó három emberen cselezte keresztül magát majd Faragó A-hoz passzolt, aki a hosszú sarokba spiccelt, 1:1. Az iram nem volt rossz, már amikor a játékvezető éppen nem fújt a sípjába, ami lehetett természetesen valós, de sajnos vélt szabálytalanság is. Szerencsére egy Oros P. ellen elkövetett szabálytalanságot követően a hazaiak kerültek újra előnybe, Kormos B. ragyogóan csavart a bal felsőbe 2:1. Óriási erőket mozgósított a vendégcsapat az egyenlítésért, amely végül meglett… de hogyan??? Penti R. szerzett labdát a kapunktól kb. 20 m-re. Elindult a vendég kapu irányába, majd a saját térfélen beinduló Oros P-hez passzolt, aki teljesen egyedül vihette volna a kapura a labdát… vihette volna, ha az asszisztens másképp nem dönt, felemelt zászlójával jelezve, hogy les!!! A saját térfelén!!! Ez a 90. percben történt, és hogy miért van ennek jelentősége, az kiderül az eredményből, hiszen egy újabb szabadrúgás követően egy kipattanó labdát vágott be a fegyverneki támadó, 2:2. Mondanom sem kell, hogy középkezdés egy érintésből állt, majd lefújta a találkozót. A meccs 2:2-es döntetlennel ért véget, majd néma csend az öltözőben percekig…

Rettenetesen rossz volt ránézni a fiúkra, mert mindenki maga alatt volt. Persze mondhatjuk, hogy ki kell bikázni a labdát az erdőbe. De mondhatjuk azt is, hogy ziccerben voltunk a 90. percben…

Nagyot küzdött a csapat! Nem játszott jól. A vendégek nagyon sokat tettek a döntetlenért. Megint csak itt van a ha

Jövő héten Tószegen játszunk bajnokit, látható, hogy nagyon nehéz találkozó elé nézünk. Eredményesnek kell lennünk! Bíznunk kell magunkban! És bíznunk kell abban, hogy amikor forróságban és felhőszakadásban is kinn vagyunk edzeni, az meghozza a várt eredményt. Mindenki így gondolja!!!

HAJRÁ KISÚJ!