Három gólt lőttünk, mégis 2-2 lett az eredmény. Kisújszállás – Tiszaföldvár 2-2 (1-1)
Jó hangulatban, az előző heti jó játék miatt önbizalommal telve futottunk ki a találkozóra. Egyedül Erneszt Tibor külföldi munkavállalása okozott kellemetlen meglepetést számunkra.
A sípszót követően azonnal magunkhoz ragadtuk a kezdeményezést és próbáltunk nyomást gyakorolni a vendégekre. Jól is nézett ki a játék egészen 11 percig. Ekkor Kelemen Lajos akarta hazagurítani a labdát a kapuból kimozduló Belukács Tamásnak, aki mellett az elguruló labda a hálóig “csordogált”. 0-1.
Sokáig nem maradtunk hátrányban. A 18. percben Pádár Nándor remek labdával ugratta ki Pesti Zoltánt, aki először a hálóőrbe lőtt, majd a kipattanót a kapuba gurította. 1-1.
Sorban vezettük a támadásokat, melyet a földváriak -hírükhöz híven- sokszor a durvaság határait feszegetve próbáltak rombolni, sajnos eredménnyel. Először Németh Eriket rúgták hátulról térden, majd Pintér László kapott egy könyököst, amit követően már csak szédelgett a pályán. Érdekes módon egy eset sem ért még figyelmeztetést sem a játékvezetőnél. Ladányi Miklós többször is betalálhatott volna, de először közvetlen közelről rosszul találta el a labdát, ami a kapufáról pörgött mellé, majd kétszer is csak centiméterekkel maradt le ziccerben. A félidő végén Borsi Gergő is kapott egy nagyot a bokájára, így Őt is be kellett segíteni az öltözőbe.
Sajnos Pintér László nem is tudta folytatni a mérkőzést, így át kellett alakítani a védelmet, aminek hamar meg is lett a negatív eredménye. Egy előrevágott labdánál, a 48. percben Kozák Gábor luftot rúgott, így Máté Fazekas Attila az ajándékba kapott játékszert a kapuba gurította. 1-2.
Sokkolt bennünket a gól, ami igen visszavetette a játékunkat. Ráadásul Borsi Gergő sem bírta tovább, cserélni kellett. Nem sokkal később Pádár Nándor is erre a sorsra jutott, köszönve a vendégek “áldásos” rugdalózásainak. Ettől függetlenül, ha rosszul is játszottunk, küzdve próbáltunk egyenlíteni. Erőlködésünk a 76.percben eredményt hozott. Beívelést követően Rojkó Zoltán nem tudta megkaparintani a labdát, amit Ladányi Miklós a kapuba bólintott. 2-2.
A hátralévő időben, a meddőnek bizonyuló fölényünk mellett még két helyzetet elpuskáztunk, míg az ellenfél nem igazán akart futballozni, így alig-alig volt játék és gól sem született.
Sajnos ma gyengén játszottunk, ráadásul a szinte helyzet nélküli vendégcsapatot két góllal is megajándékoztuk. Így nem is kellett mással foglalkozniuk, csak a játék tördelésével. Ennek megfelelően több sérülés mellett, rengeteget állt a mérkőzés. Ráadásul ehhez partner volt a sokat hibázó játékvezető is, aki mindent eltűrt egészen addig, amíg el nem szabadultak az indulatok a nézőtéren és a pályán is. De ekkor sem a súlyos szabálytalanságok miatt villant a sárgalap, hanem az őt ért megjegyzések miatt. Ráadásul a rengeteg ápolás és csere ellenére, mindössze 3 perc hosszabbítást követően be is szüntette a mérkőzést.